A Dunaferr-Art Dunaújváros Alapítvány kuratóriuma rövid vita után, egyhangú 6 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, – 2012. november 14.-i határidővel – kimondja a működési feltételek felmondása miatt a Dunaújvárosi Nemzetközi Acélszobrász Alkotótelep és Szimpózium megszűnését – olvasható a kuratóriumi ülés jegyzőkönyvében.

Felállt a kuratórium, a művészeti tanács, utat engedve egy új összetételű és struktúrájú működtetőnek. Bíznak abban, hogy fontos a városnak a műemlékvédett szobor-együttes. Továbbá javasolják, hogy a művésztelep létrejöttének 40. évfordulóján, 2014 tavaszán az alkotótelep munkáját támogató, dr. Szabó Ferencről, a Dunaferr Dunai Vasmű egykori vezérigazgatójáról, az alapítvány egyik kezdeményezőjéről megemlékező, az alkotótelepeket ismertető emléktábla elhelyezését a felső Duna-parton.

Szabad művészet gyakorlása

Abban a korban kezdte meg működését a dunaújvárosi vas- és acélszobrász alkotótelep, amikor a kultúrpolitika az úgynevezett „3T” (Tilt – Tűr –Támogat) mentén szabályozta az alkotás folyamatát is. Többek között annak a Galántai Györgynek a pályamunkáit fogadta el több alkalommal is az ítész Művészeti Tanács, aki éppen a „Tűrt” kategóriába tartozott. Talán kevesen tudják, hogy három nagyméretű szobra a Jövőbejárat, a Félix=Viktória, a Lemezplasztika a Dunai Vasmű üzemeiben, hozzáértő szakemberek közreműködésével készült el. De nem kevésbé érdekes annak az Ingo Glassnak az Alfája+Omegája, aki a romániai diktatúrából menekülve úgy döntött, hogy a Duna-partjának több pontján, több országban hagyja névjegyét, pontosabban a keze nyomát. Ily módon a művésztelep kitörés volt a kor „kultúrharcának” ízlésbeli kényszeréből. A pentelei fennsíkon nem csak egy sajátos kultúra teremtődött, hanem a város közterein a kortárs képzőművészet jelentős alkotásait felvonultató szoborpark is létrejött. Időtálló anyagból, időtálló térben állnak a maguk formai sokszínűségével a művek, az évek során különlegessé téve a Duna-parti panorámát és arborétumot.

Az első alkotások a főiskola tanműhelyében készültek

A Városi Tanács, a Nehézipari Műszaki Egyetem Kohó- és Fémipari Főiskolai Kar vezetése és a Dunai Vasmű vezérigazgatója, Borovszky Ambrus támogatásával 1974 májusában megkezdte munkáját az első művésztelep a főiskola tanműhelyében. Az első résztvevők: Csáji Attila, Csikszentmihályi Róbert, Magyar György, Seregi József. Az első szervezők: Birkás István, Erdész László, Friedrich Ferenc. A következő évben is megrendezték – Bánkuti István, Bohus Zoltán, Galántai György, Gulyás Gyula, Kaubek Péter, Magyar József, Samu Géza, Szöllőssy Enikő, ef Zámbó István közreműködésével. Hamarosan a város köztereire, illetve a rendezett Duna-parti sétautak mellé kerültek az első nagyméretű acélszobrok. Dr. Szabó Ferenc vezérigazgató döntése alapján az alkotómunka 1977-ben a Dunai Vasmű különböző üzemeibe tevődött át. Az alkotótelep 1983-tól nemzetközivé bővül, 1987-től tanácskozással is kiegészült. A Dunaújvárosi Városi Tanács és a Dunai Vasmű vezetése 1989-ben döntött a Dunaferr-Art Dunaújváros Alapítvány létrehozásáról. A kuratórium elnöki teendőivel Klein András Miklóst bízták meg. Az alapítvány feladata a művésztelepek megszervezése, illetve a szoborvagyonról történő gondoskodás lett. Az utolsó alkotótelepet 2000-ben rendezték meg.

Az alapítvány évenkénti támogatását a Dunaferr Dunai Vasmű vezetése a vállalat privatizáció előtti bizonytalan helyzetére hivatkozva 2002-ben visszavonta. Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata és az alapítvány az évenkénti támogatásról 2000-ben együttműködési (közművelődési) megállapodást kötött, az ebből befolyt összeget az alkotások állagmegóvására fordították. A Nemzeti Galéria kezdeményezésére 2011. január 31.-én a 63 vas- és acélszobrot a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal védetté nyilvánította, indoklásában a magyar és egyetemes képzőművészeti kultúra fontos részeként határozta meg.

A 12 dunaújvárosi alkotótelep 72 résztvevője között több olyan művész is található, aki többször vett részt pályázat útján vagy meghívottként az alkotómunkában. A Dunaújvárosi Acélszobrász Alkotótelepnek és Dunaújvárosnak összesen 54 képzőművész vendége volt, közöttük 18 külföldi szobrász. A művészettörténészekre vár a dunaújvárosi művésztelepek és azokon készült szobrok feldolgozása, amelyben közvetítő szerepet vállal Kovalovszky Márta művészettörténész, kurátor.

Szente Tünde
Forrás: uniduna.hu
Borítókép: Mudra László, mudralaszlo.hu